Marcel Ciolacu, Románia miniszterelnöke és a PSD elnöke a közelmúltban elkezdte az idei szuperválasztási év kampányát.
Elfogadhatatlannak tartjuk és egyben elítéljük, hogy Románia miniszterelnöke az Európai Uniós és az euroatlanti értékekkel szembemenő diskurzusra építi a kampányát: az erdélyi városokban eddig lezajlott kampánybeszédeit részben nacionalista üzenetekre építette.
Macel Ciolacu először január 27-én Szatmárnémetiben, majd február 23-án Marosvásárhelyen és egy nappal később Maroshévizen és Kovásznán, Románia Alkotmányával ellentétesen és nemzetközi jogot is mellőzve, a romániai magyar közösséget következetesen magyar enikumú románokként definiálta („cu toții suntem români” … „Ei sunt cu adevărat români de etnie maghiară, că trăiesc în România” … „Și ei sunt români” … „Români de etnie maghiară”, „români, indiferent de etnie”, „situație mai specială”, „vorbim de fapt de români de etnii diferite”, „este evident că aici conviețuim cu toți împreună, vorbim de fapt, și cred că nimeni nu o să spună altceva, vorbim de fapt de români, de români de etnii diferite, de etnie maghiară, de etnie ucraineană, de etnie germană, care conviețuim împreună în România” „magyar nemzetiségű románok”, „más etnikumú románok”, „mindannyian románok vagyunk”. „mindannyian románok vagyunk” … „Ők valóban magyar nemzetiségű románok, mivel Romániában élnek” … „Ők is románok” … „Magyar nemzetiségű románok”, „románok, függetlenül a nemzetiségtől”, „különleges helyzet”, „valójában különböző nemzetiségű románokról beszélünk”, „nyilvánvaló, hogy itt mindannyian együtt élünk, valójában erről beszélünk, és azt hiszem, senki sem fog mást mondani, valójában románokról beszélünk, különböző nemzetiségű románokról, magyar nemzetiségűekről, ukrán nemzetiségűekről, német nemzetiségűekről, akik együtt élnek Romániában”). Ezzel Ciolacu megsértette Románia Alkotmányát, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek identitáshoz való jogát.
Románia Alkotmánya kimondja:
- szakasz – Az identitáshoz való jog
(1) Az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai,
kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának megtartását, fejlesztését és kifejezését
célzó állami védő intézkedéseknek meg kell felelniük a többi román állampolgárhoz viszonyítva az
egyenlőség és a diszkrimináció tilalma elveinek.
ARTICOLUL 6.
(1) Statul recunoaşte şi garantează persoanelor aparţinând minorităţilor naţionale dreptul la păstrarea, la dezvoltarea şi la exprimarea identităţii lor etnice, culturale, lingvistice şi religioase.
(2) Măsurile de protecţie luate de stat pentru păstrarea, dezvoltarea şi exprimarea identităţii persoanelor aparţinând minorităţilor naţionale trebuie să fie conforme cu principiile de egalitate şi de nediscriminare în raport cu ceilalţi cetăţeni români.
Azon túl, hogy Marcel Ciolacu beszédében megfosztotta a romániai magyar közösséget a saját identitásától, a kampányüzenetének központi eleme a magyarellenesség: például a magyar közösség anyanyelvhasználata által okozott hátrányt hangsúlyozta, és a magyar közösség etnikai szavazását úgy jellemezte, mintha az idejétmúlt és felesleges kisebbségi attitűd lenne. Ez utóbbi által a romániai magyar közösség szavazati jogát, ami minden egyes állampolgár magánügye, a békés román-magyar kapcsolatok felelősévé tette, azt sugallva, hogy a romániai magyarok szavazatán múlik, hogy a román és a magyar közösség közötti viszony konfliktusmentes marad.
Az Alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek identitását tiszteletben kell tartani, és hogy Románia garantálja a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését, fejlődését és kifejezését, a román törvények pedig ugyancsak ebben a szellemben rendelkeznek a kisebbségek jogairól.
A miniszterelnök figyelmébe ajánljuk, hogy a beidézett hatodik cikkely második pontja így végződik: „… cu ceilalţi cetăţeni români”, és semmiképpen sem így: „… cu ceilalţi români”.
Sztereotip előítélet jellemezte a maroshévizi beszédét, amikor a következőt mondta:
„Mai veneau la mine şi îmi spuneau am fost pe la Topliţa şi am intrat într-un magazin, iar doamna care mă servea nu ştia româneşte. Este posibil şi acest lucru. Dar, iertaţi-mă, se condamnă singură acea doamnă care nu ştie româneşte în inima României. Cine o îndeamnă să nu înveţe româneşte în România fiind cetăţean român, greşeşte. De fapt şi de drept singură se izolează într-o anumită arie geografică. Dacă ar termina o facultate la Bucureşti nu ar avea nicio şansă să îşi găsească o meserie la Bucureşti sau la Iaşi sau în altă parte a ţării. Nu e ceva care îmi inspire mândria. Nu ştiu să vorbesc româneşte în România, de fapt, te condamni singur să nu evoluezi”
Többen elmesélték, hogy Maroshévizen jártukban bementek egy boltba, és az a hölgy, aki kiszolgálta őket, nem beszélt románul. Ez is lehetséges. De bocsássanak meg, maga alatt vágja a fát az a hölgy, aki nem tud románul Románia szívében. Aki arra bátorítja őt, hogy ne tanuljon meg románul román állampolgárként, hibázik. Tulajdonképpen magát szigeteli el egy bizonyos földrajzi területen. Ha befejezne egy egyetemet Bukarestben, semmi esélye nem lenne arra, hogy munkát találjon Bukarestben vagy Iaşiban vagy az ország más részén. Ez nem valami, ami büszkeséggel töltene el. Nem tudok románul beszélni Romániában. Valójában, magadat kárhoztatod arra, hogy ne fejlődj.
Szögezzük le, hogy Maroshévizen még véletlenül sincs egyetlen olyan magyar anyanyelvű bolti elárusító sem, aki ne tudna románul. A kisvárosban a magyar anyanyelvűek aránya mindössze 16,94%, és a városban szétszórtan élnek. Romániában óriási munkaerőhiány miatt elképzelhető, hogy a közeljövőben ázsiai vendégmunkások fognak bolti eladóként dolgozni Maroshévizen. A PSD majd őket is beemeli a kampányba, mint olyan személyeket, akik nem tudnak románul, vagy továbbra is a magyarok maradnak a párt kampányainak a főszereplői?
A miniszterelnök a beszédében maga is bevallja, hogy valójában nem ennek a (nemlétező) hölgynek üzen, hanem a várossal közvetlen szomszédságban elterülő és részben vele azonos adminisztráció alá tartozó Székelyföldnek, és a régió sajátos szociális problémái miatti felelősséget kizárólag az ott nagy számban élő magyar kisebbség nyakába varrja. (Ez egy olyan párt elnökétől, amely magát baloldalinak értelmezi, pláne visszatetsző.) Felszólítjuk a miniszterelnököt, hogy ne kampányoljon a kisebbségek sérülékeny szociális helyzetével, hiszen ezeknek a csoportoknak, különös tekintettel a nőkre, szociális helyzetük javítása, támogatása az állam kötelezettsége, nemzetiségtől függetlenül. A beszédben elhangzottakkal ellentétben, amennyiben egy magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű román állampolgár Bukarestben elvégez egy egyetemet román nyelven (mert magyar nyelvű egyetemi oktatás nincs Bukarestben), kizárt, hogy ne tudjon románul, és az is, hogy ne találjon állást.
Amennyiben egy adott régióban egy közösség a saját anyanyelvét beszéli, nem jelenti azt, hogy a kisebbségi nyelv használatával izolálja magát a közösség. Tulajdonképpen Ciolacu azt szeretné üzenni a romániai magyaroknak, hogy ha lemondanának az anyanyelvhasználati jogaikról és kultúrájukról, akkor már nem élnének izoláltan, és Románia egyenrangú állampolgáraivá válnának, merthogy jelenleg másodrangúak? Miközben Románia magát egy kisebbségbarát országnak exportálja, az ország miniszterelnöke nem építheti a kampányát a szélsőjobbra jellemző kisebbségellenes üzenetekre. Egy európai uniós tagország miniszterelnökének számára a többnyelvűség mint érték kellene megjelenjen egy többnyelvű régióban elmondott kampánybeszédben, és semmiképpen nem beszélhet egy nemzei kisebbség anyanyelvéről negatív kontextusban. Vajon mikor történik meg az, hogy egy romániai politikai párt többnyelvűségről, a multietnikus közösség értékét fogja méltatni egy kampánybeszédben, ahelyett, hogy egymásnak ugrasztaná a többséget és a kisebbséget?
Székelyföld egy földrajzi régió, amelyet hosszú évszázadok óta így neveznek az ott élő népek. Vagy tetszik nekünk, vagy nem, ez tény. Sajnos sokan azt hiszik, hogy lapos a Föld, ettől még kerek. Ciolacu kampányüzeneteiben az összes létező magyarellenes toposzt felsorakoztatta: a magyar nyelvet mint izolációs, elszegényítő, hátrányos szociális helyzetet okozó tényező, a magyarok etnikai szavazata idejét múlt, a vegyes házasságokban és az interetnikus kapcsolatokban a magyar személy okozhat csak feszültséget, és a szokásos „Székelyföldön nem tudtam kenyeret venni” c. végtelenül unalmas urban legend. Úgy tűnik, hogy ezt a választást Ciolacu a magyarellenességgel szeretné megnyerni. A román nép és a választói ennél többet érdemelnek. A magyar közösségen belül ezeknek az üzeneteknek egyedüli haszonélvezője az RMDSZ, aki Ciolacuhoz hasonlóan idejétmúlt kampányüzenetekkel nyeri meg a választásokat immár 30 éve, és azt üzeni a magyar szavazóknak, hogy „csak mi tudunk megvédeni a románellenességtől”.
Ciolacunak az a kijelentése biztosan nem igaz, hogy Székelyföldön sosem lett volna autonómia, ugyanis még a román közigazgatásban is létezett a Magyar Autonóm Tartomány, majd a Maros-Magyar Autonóm Tartomány 1952 és 68 között, és a világ mégsem dőlt össze, még csak meg se rendült.
Az idei szuperválasztási évben könnyen előfordulhat, hogy a PSD vagy más pártok vezetői, jelöltjei Erdélyben kampányolnak, és ha valamilyen oknál fogva beszélnek a romániai magyarokról, akkor tisztelettel kérjük, hogy magyar nemzetiségű román állampolgároknak nevezzék őket, és ne magyar nemzetiségű románoknak.
„Premierul a mai anunţat că nu va accepta excese şi legi care să favorizeze anumiţi români de altă etnie.”
Sajnálatos, hogy egy európai uniós tagország miniszterelnöke nem érti, nem ismeri a nemzetközi emberjogi és kisebbségjogi egyezmények természetét, amelyeknek sérülékeny, hátrányos helyzetű csoportok a kedvezményezettjei, a mi esetünkben a Romániában élő nemzeti kisebbségek számára tartalmaznak jogokat, amelyek segítségével javulhat hátrányos helyzetük. Joggal lenne elvárható, hogy 30 évvel a rendszerváltás után és számos nemzetközi egyezmény ratifikációját követően Románia miniszterelnöke megértse, hogy vannak olyan törvények, amelyek hátrányos helyzetű csoportokat, nőket, gyerekeket, betegséggel, fogyatékossággal küszködőket, részesítenek előnyben.
Végezetül szeretnénk kérni a PSD-t és az összes romániai párt képviselőjét, hogy a választási kampányuk üzeneteit az országban élő nemzeti kisebbségeket tiszteletben tartó európai uniós tagországhoz méltóan fogalmazzák meg, és kerüljék a populista többség-kisebbség közötti feszültséget keltő üzeneteket, mint például, hogy Románia a románoké, és hogy Romániában mindenki román.